A KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉGRŐL 

Tápiószőlősön sokáig nem volt önálló katolikus egyházközség. A falu katolikus lakói Tápiószelére jártak át szentmisére, az ottani templomban vettek részt az ünnepi szertartásokon. Esküvőket, kereszteléseket, minden egyházi szertartást a tápiószelei egyházközség papjától kértek.

Önálló plébánia csak 1948-ban lett Tápiószőlős, amelynek addig HALESZ volt a neve (de erről a névváltozásról a helybeliek bizonyára sokkal többet tudnak mesélni). Ettől kezdve van bejegyzés a Kereszteltek, Házasultak és Halottak Anyakönyvébe. Az első keresztelés 1948. szeptember 15-ei dátummal lett bejegyezve. Előtte az anyakönyvezést is Tápiószelén végezték. Az első plébános Reszler József volt, aki felépítette a templom mellett a plébániát.

A mostani templom eredetileg két tantermes tanyasi iskola volt. Ebből az épületből alakították ki a templom külső és belső terét: kivették a válaszfalat, hogy nagyobb teret kapjanak. A főbejárat és a szentély (ahol a pap és a ministránsok vannak) kezdetben éppen fordítva volt, mint ahogy most láthatjuk. Később hozzáépítettek egy sekrestyét, majd oldalbejáratot is vágtak, ill. megépítették a tornyot, amelyben egy harang jelzi a falu lakóinak, ha új halott van.

Templomunkban sokáig lábbal fújtatható harmónium szolgált a hívek énekének kíséretére. A mostani, korszerű, két manuálos, pedál-klaviatúrás digitális orgonát adományból vette az egyházközség 2005-ben, templomunk búcsújára.

Adományokból újította fel az egyházközség a kerítést és a templom lépcsőit is, amely égetett kerámiakővel lett burkolva.

A templomot a szőlőművesek védőszentjének, Szent Orbán pápának tiszteletére szentelték fel.

Európában a középkortól kezdve fohászkodnak a szőlősgazdák a májusi fagyok idején Szent Orbánhoz (ünnepe május 25-én), hogy járjon közben az időjárást is ügyelő Seregek Uránál: kérjen kedvező időt, hogy ne károsodjanak a virágba boruló új hajtások, a szorgalmas munka őszre gazdag szüretet hozhasson.

Szent Orbán pápa, azért lett templomunk védőszentje, mert az itteni lakosok döntő többsége szőlőtermesztéssel foglalkozott.

Szent Orbán pápa Szent Péter apostolnak a 17. utóda volt a római püspöki székben. Ebben az időben a római császárok ég és föld urának tartották magukat. A keresztényeket – akik nem térdeltek le előttük, vagy nem áldoztak a császár szobra előtt, hanem a Mindenható Istent vallották egyedüli Uruknak – kivégezték.

A templom újonnan készített oltárképe Szent Orbán pápát úgy ábrázolja, amint az őt körülvevő szőlőmunkások, borászok, kádárok és az éneklő gyermekek közösségében szőlőfürtöt ajánl fel a Teremtőnek. Mai áldozati öltözetben (miseruhában) közvetíti a közösség imádságát, gondjait, kéréseit a Mindenhatóhoz. Piros miseruhája vértanúságát jelzi.

Az oltárkép két oldalán négy jelenet látható a pápa életéből:

1.      Orbán pápa megkeresztel egy római katonatisztet: Tiburciust, Cecília vőlegényét.

2.      Orbán pápa eltemeti a vértanú Cecíliát, akit ma az egyházi zenészek védőszentjeként tisztelünk.

3.      Orbán pápa misézik a földalatti katakombában.

4.      Orbán pápát lefejezik egy pogány templom lépcsőjén Rómában.

A templom oltárképét 2004-ben a templom búcsúnapján, a szentmisén áldotta meg Palya János plébános úr.

Szentmisék: minden vasárnap 11:30-tól