Ország                 Magyarország

Régió                   Közép-Magyarország

Megye                  Pest

Kistérség              Ceglédi

Rang                    község

Irányítószám          2769

Körzethívószám     53

Teljes népesség    3041

Népsűrűség          100,89 fő/km²

Terület                  30,24 km²

Időzóna                CET, UTC+1

Belterület:             208 ha

Külterület:             2.632 ha      

Általános földrajzi jellemzés

Tájbesorolása, fekvése

Alföld (nagytáj), Duna-Tisza közi síkvidék (középtáj), Gerje-Perje sík (kistáj). A legközelebbi várostól – Ceglédtől – északra fekszik, közúton 15 km-re. A falu 1947-ig Tápiószele lakott külterülete volt. Területe 2.024 hektár.

A falu földtani falapját a több száz méter vastagságú felső-pannóniai rétegek, valamint az arra a pleisztocéni folyók által telepített hordalékanyag jelenti. Felszínének kb. háromnegyed része, ÉNy-DK csapásiránnyal húzódik át Tápiószentmárton felől a Tápió hordalékkúpjából származó felső-pleisztocéni futóhomok garmadabuckákkal és szélbarázdákkal tagolt területe. A déli területére – ugyancsak ÉNy-DK csapásiránnyal – átterjed az Ős-Tápió által kialakított, a több más település határába áthúzódó infúziós lösztakaró, amelyben jól nyomon követhető a Tápió egykori medre is.

Éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. 

A legfontosabb éghajlati elemek éves átlagmutatói:

- a napsütéses órák száma 2000 körüli,

- a középhőmérséklete 10,3 °C , 

- a csapadék összege 520-340 mm, melyből a vegetációs időszakban 320-340 mm hullik,

- az uralkodó szélirány északnyugati

 Területéről két időszakos vízfolyás tart a Perje irányában. A falu területe – ellentétben a nevével – nem a Tápió, hanem a Gerje-Perje vízgyűjtőéhez tartozik. A falu déli, délkeleti részén a kiváló termőadottságú alföldi mészlepedékes csernozjom az uralkodó talaj. Az északi, északkeleti részen a gyenge termőerejű futóhomok kerül túlsúlyba. A Tápió egykori völgyelésében holocén öntésanyag halmozódott fel. Az erdők összterülete 1995-ben 407,2 hektár volt.